1970-ben született Sárváron. Zenei tanulmányait szülővárosában, Budapesten és Genfben végezte.
Tanárai – Horváth László, Kovács Béla, Thomas Friedli – mellett a legnagyobb hatással voltak/vannak működésére Zsigmondy Dénes, Rados Ferenc, Gémesi Géza, Kurtág György, Kondor Ádám, Heinz Holliger, Gadó Gábor, ill. a velük folytatott munka.
Az iskolák befejezése óta szabadúszó előadó, kísérletező pedagógus.
A Forrás Kamarazenei Műhely, a Trio Lignum és az UMZE Ensemble alapító tagja, gyakran maga is koncertszervező.
Hosszú évekig kamaraegyüttest vezetett a Liszt Ferenc Zeneakadémián, ahol jelenleg kortárs kamarazenét tanít. Ebben kiemelt helyen szerepel Sáry László életműve.
Kamarazenei tevékenysége mellett rendszeresen ad szólóesteket, így többek közt a budapesti Művészetek Palotája nagytermében, Kölnben, Baselben, Düsseldorfban, zongorán partnere gyakran Martin Tchiba.
Az utóbbi tíz évben munkája részévé vált a dirigálás: elsősorban önállósuló saját együttesével dolgozik, de több rádiófelvételen vezényelt már egyéb más, kisebb-nagyobb zenekart is.
Szóló és kamarazenei-felvételei a Hungaroton, és a BMC lemezkiadóknál jelentek meg, legutóbb a német TELOS Records adott ki lemezt koncertfelvételeiből.
Kiemelten foglalkozik mai zenével, de a régit is kortársnak tekinti: rendszeresen rendel és mutat be új műveket, vagy régieket még nem hallott formában. Repertoárja több száz művet számlál.
A kötelező diákkori versenydíjakon kívül 2000-ben Fischer Annie ösztöndíjas, töbszörös Artisjus díjas. 2007-ben a magyar állam eddigi tevékenységéért Liszt Ferenc-díjjal tüntette ki.